20 FŐS CSOPORT FOGLALKOZTATÁSA
a kezdő csoport foglalkozásai

 

A testi nevelésen belül a testnevelés olyan tervszerű és rendszeres ráhatás, mely a testgyakorlatok, mozgástevékenységek oktatásával a személyiség sokoldalú képzését és a mozgásműveltség fejlesztését szolgálja. A testi nevelésben betöltött szerepe miatt, általános nevelési feladatai és sajátos speciális feladatai vannak.
Az iskolákban szervezett módon történő foglalkozások oktató-nevelő munkája közben értelmi tevékenységek egész sora - beszéd, emlékezet, figyelemkoncentráció, gondolkodás útján való megismerés, önellenőrzés stb. - jelentkezik a testgyakorlatok elsajátításának folyamatában, továbbá állandó az erkölcsi tulajdonságok alakítása - akarat, bátorság, önuralom, fegyelmezett magatartás, közösségi szellem, stb.
Az UNESCO és UNICEF adatai szerint 10 gyermek közül egynél kell számítani valamilyen fejlődési eltérés, akadályozottság, átmeneti vagy tartós probléma előfordulására. Ez nem a szűkebb értelemben vett fogyatékosnak nevezett gyermekpopulációt jelenti. Jelzi azonban azt, hogy 10 közül egy gyermeknek szüksége van valamilyen formájú különleges segítségre, gondoskodásra problémájának megoldásához.
A segítségadás egyik lehetőségét kínálja az adott problémához és életkorhoz megfelelőképpen megválasztott sporttevékenység, mint hagyományos személyiségfejlesztő program.
A sport minden formája, célkitűzése személyiségfejlesztő hatású, direkt módon felhasználható a személyiség tudatos fejlesztésére.

 

A foglalkozások célja:

A tanulók sportolási és kulturális lehetőségeinek bővítése, változatosabbá tétele.
A nemzeti lovas program beindítása, a gyerekek lovas képzésének megkezdése.
A természet értékeinek bemutatása, a természettel, állatokkal való együttélés és gondolkodás fejlesztése. Személyiségfejlesztés.
A lovas sportokban tehetséges gyerekek felkutatása és lehetőségeik bővítése.
Az iskolában elsajátított biológiai, történelmi, művészeti és egyéb ismeretanyag kiegészítése és szemléltetése.

 

A ló mára teljesen eltűnt az ember mindennapi életéből Az állatok egészen a közelmúltig az ember hétköznapjainak természetes közegéhez tartoztak. Ma az emberek döntő többsége természetellenes, inger- és élményszegény környezetben nevelkedik és él.
A ló, a lovaglás az iskolás gyermek számára egy már eltűnt világ gazdag élményanyagát tárja fel
A lóval való bánás, a lovon és lóval való mozgás teljes embert kíván. Ez a társi kapcsolat fejleszti az iskoláskorú gyermek szaglás-, látás-, hallás- és egyensúlyszerveit is, hiszen különböző ingerekre kell helyes válaszokat adnia.
A lovak ápolása során a tanulók megismerkednek a ló viselkedésével, és felelősséget vállalnak „jó létének", jó közérzetének biztosításában. Ezzel egy másik élőlény eltérő igényeinek megismerésében és annak kielégítésében, biztosításában is jártasságot szereznek.
A ló hátán való mozdulatok, és a lóval való közös mozgás az iskolás gyermek egész testére kihat, és harmonikus fejlődést biztosít. A lóval kapcsolatos élmények közérzetére, testi fejlődésére is rendkívül jó hatással vannak Az általános iskola alsóbb osztályaiban a lovakkal való játékos foglalkozások, a gyermekek testi és lelki-szellemi fejlődésére is rendkívül jó hatásúak. A felsőbb osztályokban a ló háta által közvetített mozgások a testtartás-, a csípő- és gerincelváltozások megelőzésének és gyógyításának hatékony eszközei lehetnek.
A ló ápolása, a lovasokkal közösen végrehajtott feladatok gondos tervezést, adott időre történő végrehajtást követelnek. Ezek a feladatok tervezését és ellenőrzését kívánják meg. A szívesen, örömmel végzett tevékenység segít a kevésbé kedvelt feladatok gyorsabb elvégzésében is.

 

Célszerű, ha a foglalkoztatást megelőzően az iskolában, (egyeztetett időpontban)  megtörténik a csoporttal való kapcsolatfelvétel. Ennek keretében lezajlik a bemutatkozás, valamint kötetlen beszélgetés során megismertetjük a gyerekekkel a program részleteit. Elmondjuk a foglalkozások célját, időbeosztását, megbeszéljük a résztvevők lehetőségeit. Ekkor megtörténik a gyerekek és kísérőik előzetes balesetvédelmi oktatása, mely feltétele is egyben a gyakorlati munka megkezdésének.

 

  1. foglalkozás: A gyakorlóterület bemutatása. Szabályok ismertetése. Balesetvédelmi oktatás szemléltetéssel. A foglalkozások során használatos védő és egyéb felszerelések bemutatása, használatuk szemléltetése. Művészettörténeti kiegészítés, információk a műalkotások elemzéséhez. Az állatok bemutatása. Közben ügyességi játékok, melyek célja a figyelemösszpontosító képesség regenerálása, valamint a csoport tagjainak előzetes képesség felmérése.
  2. foglalkozás: Kis történelmi áttekintés. A ló és az ember kapcsolata. A lótartás, lovas életmód és a lovak gondozásának alapjai. Szemléltetés és gyakorlati bemutatás. Gyakorlás: hogyan közelítsük meg a lovat, lóápolás, a ló felvezetése.
  3. foglalkozás: A lovaglás alapjai. Gyakorlati ismétlés az előző foglalkozásokról, majd a lovagláshoz szükséges alapismeretek szemléltetése. Felkészítés a lovaglásra. A lóra ülés biztonságos kivitelezésének bemutatása és gyakoroltatása. A helyes testtartás bemutatása és gyakoroltatása közösségi értékeléssel. Közben megtörténik a gyerekek képességeinek, helyzetfelismerő és feladatmegoldó képességeinek felmérése.
  4. foglalkozás: A lovaglás alapjai. Gyakorlati ismétlés az előző foglalkozásokról, majd a lovagláshoz szükséges alapismeretek szemléltetése. Felkészítés a lovaglásra és az önálló feladatmegoldásokra. Közösségi értékelés. A lovaglás eszköztára. Kantár és nyereg. A szerszámzat elsősorban a kantár felhelyezése a lóra és annak használata. A lóra ülés biztonságos kivitelezésének bemutatása és gyakoroltatása. A helyes testtartás bemutatása és gyakoroltatása közösségi értékeléssel. Közben megtörténik a gyerekek képességeinek, helyzetfelismerő és feladatmegoldó képességeinek felmérése.
  5. foglalkozás: Kis történelmi áttekintés. Eszközök használata lóháton. Fegyverzet és munkaeszközök. Az eszközök használatának és a lovak idomíthatóságának bemutatása. (lovas bemutató) A lovaglás alapjai. Gyakorlati ismétlés az előző foglalkozásokról, majd a lovagláshoz szükséges alapismeretek szemléltetése. A képességek felmérése alapján a csoport megosztása. A csoport egyik fele az eszközökkel ismerkedik, elsajátítja biztonságos és eredményes használati módjukat. A csoport másik fele a lovaglás alap mozdulatait és mozgásrendszerét kezdi gyakorolni futószár, illetve felvezető segítséggel, nyereg nélkül.
  6. foglalkozás: A lovaglás alapjai. Gyakorlati ismétlés az előző foglalkozásokról, majd a lovagláshoz szükséges alapismeretek szemléltetése. A csoport egyik fele az eszközökkel ismerkedik, elsajátítja használati módjukat. A csoport másik fele a lovaglás alap mozdulatait és mozgásrendszerét kezdi gyakorolni futószár, illetve felvezető segítséggel, nyereg nélkül.
  7. foglalkozás: A lovaglás alapjai. Gyakorlati ismétlés az előző foglalkozásokról, majd a lovagláshoz szükséges alapismeretek szemléltetése. A csoport egyik fele az eszközökkel ismerkedik, elsajátítja használati módjukat. A csoport másik fele a lovaglás alap mozdulatait és mozgásrendszerét kezdi gyakorolni futószár, illetve felvezető segítséggel, nyereg nélkül.
  8. foglalkozás: Egyszerű használati tárgyak, és azok elkészítése. A lovaglás alapjai. Gyakorlati ismétlés az előző foglalkozásokról, majd a lovagláshoz szükséges alapismeretek szemléltetése. A csoport egyik fele az eszközökkel ismerkedik, elsajátítja használati módjukat. A csoport másik fele a lovaglás alap mozdulatait és mozgásrendszerét kezdi gyakorolni futószár, illetve felvezető segítséggel, nyereg nélkül. Az önálló gyakorlásra való felkészítés. A ló irányításának alapismeretei. A ló megállításának begyakoroltatása. A helyes mozdulatok bemutatása és begyakoroltatása. Bizonytalan helyzetben a ló azonnali megállításának ösztönszerűvé gyakoroltatása. Lépésütemváltás. Ismerkedés a gyorsabb ügető jármóddal.
  9. foglalkozás: Egyszerű használati tárgyak, és azok elkészítése.  A lovaglás alapjai. Gyakorlati ismétlés az előző foglalkozásokról, majd a lovagláshoz szükséges alapismeretek szemléltetése. A csoport egyik fele az eszközökkel ismerkedik, elsajátítja használati módjukat. A csoport másik fele a lovaglás alap mozdulatait és mozgásrendszerét kezdi gyakorolni futószár, illetve felvezető segítséggel, nyereg nélkül. Az önálló gyakorlásra való felkészítés. A ló irányításának alapismeretei. A ló megállításának begyakoroltatása. A helyes mozdulatok bemutatása és begyakoroltatása. Bizonytalan helyzetben a ló azonnali megállításának ösztönszerűvé gyakoroltatása. Lépésütemváltás. Az ügető jármód és váltásának gyakorlása.
  10. foglalkozás: Egyszerű használati tárgyak, és azok elkészítése.  A lovaglás alapjai. Gyakorlati ismétlés az előző foglalkozásokról, majd a lovagláshoz szükséges alapismeretek szemléltetése. A csoport egyik fele az eszközökkel ismerkedik, elsajátítja használati módjukat. A csoport másik fele a lovaglás alap mozdulatait és mozgásrendszerét kezdi gyakorolni futószár, illetve felvezető segítséggel, nyereg nélkül. Az önálló gyakorlásra való felkészítés. A ló irányításának alapismeretei. A ló megállításának begyakoroltatása. A helyes mozdulatok bemutatása és begyakoroltatása. Bizonytalan helyzetben a ló azonnali megállításának ösztönszerűvé gyakoroltatása. Lépésütemváltás. Az ügető jármód és váltásának gyakorlása. Az önálló munka. Képességfelmérés, ügyességi versenyek, közösségi értékelés.

 

Az eszközök ( fegyverek ) használatát mellőző technikáknál a nagyobb szintű fejlődés érdekében végzett meditációs gyakorlatok mindig tudatosan jönnek létre és épülnek a felkészülés - tevékenység - elemei közé. Nem megfelelő iránymutatás vagy a lényeg megértésének illetve kellő szintű elsajátításának hiányában végzett gyakorlat jobb esetben eredménytelen, de előfordulhat, hogy kifejezetten negatív következményekre vezet. Ezeket a lehetőségeket kizárják azok a tevékenységek, melyeknél a technika gyakorlásának jellegéből adódóan a tudati szint alatt jön létre meditációs állapot. Ilyen állapotot eredményezhetnek bizonyos fegyveres technikák, melynek e szempontból talán legideálisabb ága az íjászat vagy lovasíjászat.
A kérdésre, hogy a rendszeres sportági tevékenység, mint eszköz, mennyire és hogyan járulhat hozzá a személyiség kifejlődéséhez, az íjászat tekintetében Rókusfalvi Pál "A sporttevékenység regulációs felfogása"- A teljesítménymotiváció és a döntés kísérleti vizsgálata a sporttevékenységben - című 1980-ban kiadott könyvéből, egészen pontos, tudományos válaszokat kaphatunk.
Műszeres vizsgálatokkal mutatták ki például, hogy az íjászatban a kimagasló teljesítményt nyújtó sportolók, nem csupán végrehajtó szabályozást betöltő figyelemöszpontosító képességük tekintetében jobbak, valamint másodpercek tört része alatt végrehajtott mozdulataikban pontosabbak, mint a kontrollcsoport tagjai, hanem saját teljesítményükkel  szemben  támasztott  igényeik  (  ösztönző szabályozás ) is magasabbak, továbbá a versenyfeladatra vonatkozóan kevesebb információ ( szervező - szabályozás ) alapján is gyorsabban és helyesebben képesek dönteni.
Más megfigyelések eredményeként megállapíthatóvá vált, hogy az íjászattal foglalkozó gyermekeknek és fiataloknak javult a tanulmányi eredménye és az önfegyelme.
Egyes mentális problémák megszüntetésére vagy megelőzésére is kiválóan alkalmas, hiszen a tevékenység megfelelő szintű elsajátítása nagyrészt a belső harmónia, lelki egyensúly megteremtésén alapul. A sportág kompexitásának, kiteljesedésének is felfogható az íjászat lóhátról történő gyakorlása - a lovasíjászat. Míg az íj kezeléséhez a belső egyensúly, a lovagláshoz a külvilággal való kapcsolattartás és az ahhoz való alkalmazkodás képessége szükséges. A két tevékenység egyidejű, eredményes gyakorlásához tehát a külső és belső harmóniát egyaránt meg kell teremteni. E sportág nem csupán követelményeket támaszt a sportolóval szemben, hanem a tevékenység jellegétől függően számos lehetőséget nyújt a személyiség fejlődésére is. A "gyakorlatok" megtanulásában, minőségi elsajátításában ugyanakkor a megfelelő motiváció ( a szükséges belső hajtóerők érvényesülése ) itt is törvényszerűségként hat. Ilyen motiváló tényezővé válhat az íjászat statikus voltának megváltoztatása, kulturális, műveltségi késztetések, a feladat mértéke, egyéb " vizuális kényszer " vagy az állatokkal - lóval - való kapcsolat megteremtése, elmélyítése stb. A sportágra való alkalmasság technikai, egészségügyi és pszichológiai megítélésének kérdése konkrét módon inkább csak a sporttal foglalkozó, önmagát kontrolláló egyén számára fogalmazódik meg. Nyilvánvaló, hogy a legtöbben a megismeréssel töltött hosszabb idő eltelte után is megelégszenek valamely résztevékenység elsajátításával és gyakorlásával. így például csupán az íjászattal vagy a lovaglással.
A lovaglás az íjászathoz hasonló módon önmagában is kiváló lehetőségeket kínál, mind a testi - tartásjavító, egyensúly, gerincproblémák stb. - mind, pedig a személyiséggel kapcsolatos problémák kezelésére. Újabban egyre inkább terjednek azok a „ gyógyeljárások „ , melyek a teljes személyiséget nem a szűk személyes tényezőkre való hatás, kerülő útján igyekeznek befolyásolni, hanem a közösségi életbe való beilleszkedéshez szükséges bonyolult működések direkt átformálására törekednek.
A lovasoktatás, mint "gyógyeljárás" az utóbbi években egyre népszerűbbé válik és rendkívül nagy érdeklődés övezi. Sajnos az ilyen jellegű programok létrehozása meglehetősen körülményes, nagy anyagi, szellemi és egyéb befektetést, széleskörű tájékozottságot, alapos elméleti és gyakorlati ismereteket igényel.

 

 

LOVASHARC